Egyszer mindennek vége...

                                                             Vége a Blognak...

(ezt hallgasátok, meg közben)

Nem igazán tudom, hogy hol is kezdjem.Talán az elején...

Mikor elöször, elkezdtem a blogot, nagyon izgatott voltam miatta, hogy olvasni fogja-e valaki? Vagy tetszeni fog valakinek egyáltalán?Egyre többen igazoltátok, hogy olvassátok, aminek nagyon örültem. Az egyik nap visszaolvastam minden fejezetet és egyszerűen nem fogtam fel, hogy hogyan írtam régebben, egy biztos egy kicsit megváltozott minden..Öszintén imádtalak titeket, habár néha mindig megingott bennem az az érzés, hogy olvassa-e valaki.Rá döbbentem arra, hogy már nekem ehhez nincsen , erőm se, más se..Sajnálom ha valakinek ezzel csalódást okozok, de már nem tudom, hogy hogyan folytassam elszállt az ihletem.:/

De rátok mindig emlékezni fogok..

Ez volt életem első blogja és hát nehéz lesz szerintem elfelejteni bármit is.

Szóval, ha néha-néha föl is néztetek a blogomra és olvastátok is nagyon köszönöm és hogy mellettem voltatok :) ♥

Viszont, már 1 hónapja elkezdtem egy új blogot, ezt most végig is fogom írni:') Remélem tetszeni fog neketek :) --> http://foreverdreamsbelieve.blog.neon.hu/

U.i:Ha olvastad kérlek kommiz utóljára :)♥

Köszönök mindent!:D

13.~Szakítások és Szerelmek~

Sziasztok! Nem bírtam ki ,hogy ne írjak nektek ♥

1 hét múlva irodalom/töri vizsga félek :$ :// 

De nyugtatás képen itt egy új rész pussziiii :)) xx

U.i:Kérlek ha olvassátok kommizatok és Lájkoljatok!♥

(imádom ♥ *o*)

'-Majd én nyítom.!-ugrott fel Niall a helyéről..Kis idő múlva már más valaki társaságába jött vissza....Azt hiszem, hogy most jön csak a neheze...'




-T..Tod te meg mit keresel itt?-néztem a barátomra, akinek az arcáról szinte sugárzott a düh és a fájdalom.

-Tudod ,már lassan 3 napja nem hallottam semmit felöled, ezért láttni akartam,hogy élsz még-e?!-ragadott csuklón.

-De hiszen Eli azt mondta, hogy ma volt nál...a..ad.-kezdte Louis, de Harry oldalba lökte.Uh, hát most lebuktam, nem elég, hogy emiatt rosszul is érzem magam, de ez a  kis szöke liba itt élvezi a műsort.

-Sajnálom, és sajnálom neked is Tod , beszélhetnénk?-húztam el a társaságtól az ideiglenes pasimat.Kisiettünk a teraszra, de még így is jól be lehetett látni , de nem várhattam tovább el kellett mondanom neki.

-Persze.Mondjad?-emelte rám a zöldeskék szemeit, amiben a remény legaprobb szikrája csillant fel mintha, valami jót mondanék neki.


- Szóvaaal...én..én nem szeretlek.-nyíltak meg az érzéseim feléje.

-Sz..szakítani akarsz?-vonta fel a szemőldőkét.

-Igen..sajnálom!-hajtottam le a fejem, de egy jól rögtönzött mozdulattal már a tenyerét érezhettem az arcomon, ami vöröslő nyomott hagyott maga után ,és kimondhatatlanul égetett a helye az arcomon. Oda kaptam a kezemet a tenyere helyére, ahol elöbb eltalát, és a fájdalom miatt néhány nehézkes ,könnycsepp folyt végig az arcomon. Rám szegezte a tekintetétt ami egy kicsit lesajnáló volt, de teljesen megértem a helyzetét.

- Te is csak egy utolsó ribanc vagy.!-dobta hozzám az utolsó szavait, majd végül elment, és magamra hagyott.

Pár perc múlva úgy döntöttem,hogy bemegyek a többiekhez, de tudom ,hogy látták mindezt, és magyarázatot követelnek.

-Láttátok?-döltem neki a falnak, és onnan néztem rajtuk végig.

-Az egészet.-nézett maga elé Niall.

-És nem értjük, hogy mért dobtad őt?-tette fel a kérdést Harold.

-Mert, nem őt szeretem és akit én szeretek azt már elveszítettem.-hajtottam le a fejem, de nem bírtam tovább lent maradni  abban a légkörben föleg, hogy az a perrie is ott van.Így fölfutottam a lépcsőm és a szobám felé vettem az irányt.Az életem romokba dőlt, de ezt föként magamnak is köszönhetem, elvesztettem a testvéremet, és édesanyám  nem is keress már, és a ('szerelmemet' ) Zaynt hiányzott a hangja, az érintése,a mosolya, és legfőképp a csókja.

Amint beértem a szobámba az ágyra vettetem magam és csak zokogtam és zokogtam.Soha nem hittem hogy az életemben lesznek ilyen nagy bonyodalmak, de ezek szerint tévedtem.Egy hangos reccsenés riasztott meg, ami persze csak az ajtó nyílását jelezte, mert be akart lépni valaki.Probáltam hunyorogva kivenni az alakját de nem jöttem rá, hogy ki lehet.De egy pillanat múlva már az ágyamra ült és rámnézet.

-Mindig itt leszek veled!-ölelt meg.

-Köszönöm Zso.-adtam az arcára egy pusszit.-De hiányzik.

-Elhiszem, és talán most jóvá teheted beszélni szeretne veled!-ölelt át biztatóul majd, kiment az ajtón és bejött utána Zayn.

Szívem hevesebben kezdett verni a jelenlététől, és szemeim csak úgy figyelték minden egyes mozdulatát ahogy közelebb jön hozzám, annyira vágytam már a közelségére és most itt van.Leült az ágy végébe, majd 2 percnyi csend után megszólalt.

-Én nem értelek, azt mondtad, hogy Todot szereted vagyis azt mutattad felénk erre meg 1 hét után szakítasz vele.Kérlek magyarázd meg.-hajolt közelebb hozzám.

-Zayn..én nem is tudom hol kezdjem...Már nem is tudom,hogy miért kezdtem Todal járni, de egy idő után rá kellett jönnöm,hogy el kell felejtenem téged! Te sztár vagy ,és neked én túl kevés lennék ,egy idő után ugy is dobtál volna, akkor meg már mindegy lett volna, de most láttam ,hogy boldog vagy Perrie-vel és féltékeny lettem, aztán pedig rájöttem,hogy szeretlek, de te már nem.- szorítottam az én kis plüssrépámat amit még 5 évesen kaptam.

-Sajnálom nem kellett volna azt mondanom, hogy csak kihasználsz minket, mert igenis , hogy törödsz velünk.De miből gondolod azt, hogy már nem szeretlek?-harapdálta a szája szélét.

-Te meg Perrie.-hadartam neki egybe..

-Nincs már közöttünk semmi amikor láttam, hogy Tod megver, rájöttem hiába probállak Perrievel elfeledni nem megy!- hajolt közelebb oly annyira ,hogy a meleg lehelettét már színte éreztem az arcomon.

Engedtem a csábításnak, lehunytam a szemem és pár másodperc múlva már éreztem a puha ajkait, ahogy mohón falja a számat.Beletúrtam a hollófekete hajába és az újaimmal elkezdtem csavargatni a hajszálait, majd ő pedig a hátamat símogatta, újabb csókokat hintett a számra , de azután lejjebb tért a nyakamra , majd elkezdte szívni, annyira jól eset újra érezni őt, a csókjait akaratlanul is felsohajtottam, és belevéstem a körmeimet a hátába, mire felsziszent, de újra félbeszakított minket valaki.

-Ti meg mi a fészkes fenét csináltok?-ordíbált a szőkekocbaba akinek a feje már inkább egy homáréra emlékeztetett.

-M...mi csak...-probáltam magyarázkodni, de szerencsére Zayn megmentett..

-Sajnálom Perrie, de nem szeretlek! Végeztünk!-közölte Zayn vele a tényeket.

-Lecserélsz egy ilyen senkiházira?!-döbbenten néztem rá, hogy le mert engem kicsinyitenie magához képest , attól függetlenül ,hogy énekes ő is csak egy ember aki semmivel sem több, mint egy ember...

-Takarodj Perrie és mégegyszer ilyen hangnembe ne merészelj beszélni vele!-orditozott vele Zayn, de jól esett, hogy megvédett..Nagynehezen rávette magát, hogy elmenjen innen de csak egy '-Ezt még megfogod bánni....-val'.! és végre újra Zaynnel lehettem...

-Sajnálom, nem is tudom, hogy szerethettem őt egyáltalán..-ölelt át..

-Ne törödj vele..-suttogtam a fülébe, majd lehajolt hozzám és egy szenvedélyes csókot nyomott a számra, amibe belepirultam..

-Csak nem elpirultál?-kérdezte mintha gondolatolvasó lenne.. 


-Én?! Pff..Ne viccelj ,dehogyis!-de nem vette be ezért fölkapott és finoman ráfektetett az ágyra, majd elkezdett csikizni, nem bírtam tovább és elkezdtem síkitani ,hogy fejezzebe, de csak sunyin rám mosolygot.


-És ha nem?!-csókolt bele a nyakamba, amitől kirázott a hideg..


-Zayn khh..k..kééérlek!-röhögtem ,mint egy retardált fóka...


-Jólvan, jólvan..-engedett el...Felültem mellé és elkeztem azokat a csillogó barna szemeit nézni, nem tudom ,hogy hogyan haragudhattam rá ennyi ideig..


-Eli!-kulcsolta össze az ujjainkat, amitől már a szívem kétszer annyit vert..


-Igeen?-pusziltam meg a borostás arcát, aminek még mindig enyhe arc szesz illata volt..


-Lennél a barátnőm?-hajolt közelebb hozzám..


-Szeretlek!-majd szép lassan, mintha az első csókunk lett volna, bizonytalanul megcsókoltam..


 

12.Forever Young..

Sziasztok répácskááák!

Tudom azt mondtam, hogy 2 hónap múlva hozok részt de nem birtam ki...

De ez az utolsó rész a vizsgák elött már csak fél hónap azt csak kibirjuk :DD
A részről annyit, hogy ne akadjatok ki :P

U.i.: Visszajelzéseket kérlek és 8 like után jön a kövii rész :P :D

Jók legyetek <3 xx

(Imáádoom *-* <3)

 

.Nem birtam tovább és a könnyeim csak úgy záporoztak, nem érdekelt senki és semmi magam sem tudom , hogy mi üthetett belém, de Fájt...fájt amit láttam...azt hiszem hogy szeretem őt, de ő már nem....Elveszítettem.. 


 Nagyon későre járhatott, mivel a nap már a horizontott surolta...Letöröltem a sós könnyeimet az arcomról, azután a fiúkhoz indultam...Rá kellett jönnöm , hogy mindent elrontottam, soha nem tudtam az érzéseimmel tisztába lenni már kiskorom óta..De ebben az egyben, biztos vagyok szeretem Őt , még soha nem történt velem, hogy ilyen hamar beleszeressek valakibe...
Igazából még nem is éreztem azt a szerelemnek mondtható valamit...
De most igazából érzek valamit, ha csak meglátom mással már olyan érzést kelt bennem mintha a halálom elött lennék ...Lassan már meg is érkeztem a fiúk házához..Nagy levegőt vettem és egy jól irányzott mozdulattal benyitottam a lakásba...De azt nem kalkuláltam bele, hogy 8(?) döbbent szempárral találkozom, kicsit meg is ijedtem mert úgy néztek rám mint akit most rögtön felfalnának...Rátévedt a szemem a kis "csapatunkra" de, valamit rögtön észre vettem mit keres ez a Perri vagyis ez a szőke kocbaba ITT??!! Nah mindegy ha Zaynnek így jó akkor el kell fogadnom, lassan de bizonytalanul oda sétáltam a kis kanapéhoz és helyet foglaltam a kocbaba mellett..

-Te meg hol a fészkes fenében voltál?-bukott ki a barátnőm..mármint Zsó nem  a kocbabából, őt sztem nem is érdekel senki csak maga...

-Tod-nál voltam-hazudtam valamit gyorsan...

-Ja, hogy neked van pasid?!-nyervákolt ott mellettem a kocbaba khm...Perri a kacsacsőrű...Komolyan jobbnál jobb nevek...

-Igen, de tudod én veled ellentétben nem válogatom mindennap a pasikat- villantottam egy győzedelmes mosolyt felé...

- Te kis ...-sziszegte a fogaiközt...Komolyan ez mellett egy percet nem lehet kibirni szőke..ku.....jó befejeztem nem süllyedek le a szintjére..

 -Én inkább ki megyek inni..-indultam meg a konyha felé de valaki sikeresen elkapta a csuklomat és elhuzott valahova...Felnéztem az "elkövetömre" és persze ,hogy ő állt elöttem..

-Na ide figyelj, hogy hívják..-kalimpált elöttem az éles,vakitó színű körmeivel...

-Eliza!.-förmedtem rá...

-Az, szóval nem tudom, hogy mit képzelsz magadtól,hogy ilyen hangnemben beszélsz velem, Perrie Edward vagyok, híres és nem fogom engedni, hogy egy ilyen kis senkiházi mint te az utamba álljon!.-afektált azzal a "szép" kis arcával..ami nem sokáig fog igy kinézni.. Komolyan Zayn mit lát benne?!


-Na ide figyelj Miss.Kocbaba nem tudom,hogy ki az aki itt mindenkinek játsza magát!Mégis mért kell őket is belekeverni!!!?És Zayn-t megéri kihasználni?-.


-Hahaha!-röfögött(?) fel ...-Te tényleg butuska vagy!Ugyan nem hiszem el,hogy nem jöttél rá, azért vagyok velük vagyis Zaynnel ,hogy egy kis reflektorfénybe kerüljünk és persze híresebb legyek!-dobálta hátra azt a szőke haját...


-Ezt nem fogom hagyni!-de ő csak megint fel röhögött...


-Na persze, majd Zayn pont neked fog hinni ,engem régebb óta ismer és persze én vagyok a barátnője, te viszont egy senki vagy számára, amugy is, amit elmondott rólad tisztán lehetett rajta láttni , hogy tiszta szívvel gyülől téged és nehogy azt hidd ,hogy megbízik még benned!-fejezte be a kis monologját , majd a 10 cm-es tűsarkujával elvágtattot (xd szer.megj.)...


Éreztem ,hogy az arcomról valami meleg és nedves folyik le, de most nem érdekelt, össze szedtem minden erőmet és probáltam boldognak tünni, mégha ez nehéz is volt számomra...Vissza ballagtam a nappaliba ahol a többiek, a tv-t néztek és persze az a kis szőkekocbaba Zayn-t pusszilgatta..."Most kell erősnek lennem"-ismételtem magamba...Felerőltettem magamra, egy műmosolyt, majd helyet foglaltam közöttük...De persze mint mindig valami félbeszakított minket...


-Majd én nyítom.!-ugrott fel Niall a helyéről..Kis idő múlva már más valaki társaságába jött vissza....Azt hiszem, hogy most jön csak a neheze...

11.2/2 Jóból rosszba.../ Ki az a Perry?!

Sziasztok répácskák!

Nagyon nehéz heten vagyok túl, törtétek már össze másnak a szívét?

Hát, én igen és nagyon rosszul érzem magam miatta...föleg ,hogy most még valakit vissza kell majd utasítanom mert én nem szeretem őt...Bonyolult dolog a "szerelem"....

Na, mindegy most ennek "örömére" hoztam nektek egy új részt! :)

És nagyon örülnék ha kommiznátok és lájkolnátok :)

Köszii Jó olvasást!♥ xx

"-Ezt már tudnod kellett volna, mielőtt kikeztél Toddal,nem hiszem el hogy, nem vagy tisztában az érzéseiddel!Hiába akarod el felejteni..mert tudom hogy, nem úgy érzel iránta mint Zayn iránt!- majd szélsebesen fölrohant az emeletre, én pedig csak magam elé bámultam és probáltam felfogni az előbb történteket..."


Egy kis idő múlva fogtam magam és utána mentem.Az ajtaja elött álltam, és halkan 2-szer kopogtattam rajta, majd egy perc múlva kinyitotta..

-Beszélhetnénk?-toporzékoltam idegesen az ajtó elött...

-Aha..-tárta ki elöttem az ajtaját és beléptem a "szobájába"...

-Szóval...-ültem le az ágyára..-Én sajnálom, de egyszerűen nem értem, hogy mért tette ezt Zayn..én..én nem akarom őket átverni...-temettem az arcomat a tenyerembe...Majd egy puha érintést éreztem a hátamon...

-Nem a te hibád...-csuklott el a hangja...-Én is sajnálom az elöbbi düh kitörésemet..-szorított magához...- De sztem Zayn ezt azért tette, mert fontos vagy a számára..és talán féltékeny Tod-ra...

-Dehogyis Zayn nem olyan...-legyintettem a kezemmel, azután fölkeltem és "Jó éjszakát"-kívánva indultam a szobámba lepihenni..




Reggel az ébresztőórám zajára keltem..Szerencsére most nem voltam fáradt, mint máskor így gyorsan végeztem a reggeli teendőimmel..Lesétáltam a konyhába egy kis müzli után kutatva, de persze nem volt sehol...Túl nagy volt a csend és mire rájöttem hogy mi hiányzik vagyis KIK?..addigra már csak egy cetlit láttam az asztalon...

"Drága Eli!

Mivel kegyed oly fáradt volt és persze nekünk olyan kegyes szívünk van, hagytunk tovább aludni téged..Elfelejtettünk szólni , hogy ma egy interjura kell mennünk,így Zsófit elraboltuk szóval ne keresd! :) xx Zsófi,Louis,Harry,Liam,Niall és Zayn.." -olvastam fel a kis cetlit majd egy apró mozdulattal összegyürtem és a kukába dobtam...

Rápillantottam az órára ami már 11:32-öt mutattot és neki álltam a fiúknak készíteni ebédet..Olyan 2-kor végeztem is vele de furcsáltam, hogy még mindig nincsenek itthon..Ezért leültem a kanapéra és elkezdtem nézni az MTV-t..Hirtelen egy hangós csipógásra lettem figyelmes ami nem más volt mint a telefonom, sms-t kaptam...

"Nagybaj van! Ezt láttnod kell...Gyere ide MOST!...xx Louis

Nem kellet több és rohantam is oda..Éppen a bejáratnál voltam ,amikor sorra letámadott Lou és Zsó...

-Mi történt?-néztem felváltva rájuk ..

-Sajnálom..-öleltek át mindketten...

-Ez történt.!- muttatak Zaynre és egy ismeretlen szőke lányra,de amint jobban megnéztem, láttam hogy csókoloznak...Ott helyben lefagytam, nem birtam kinyögni egy szót sem, a szemeim könnyezni kezdtek...Majd Louék-hoz fordultam...

-K..ki ez a lány?-muttatam a "gerle pár" felé...

-Ő Perry, Zayn ex-e vagyis most már az "új" barátnője..-suttogta a szavakat Louis...De sajnos mindent hallotam.Ki futottam az épületből ahogyan csak bírtam és egy padra ültem le, majd az előbb láttot jelenet pergett le magam elött újra és újra, ahogy Zayn és Perry csókoloznak ..Nem birtam tovább és a könnyeim csak úgy záporoztak, nem érdekelt senki és semmi magam sem tudom , hogy mi üthetett belém, de Fájt...fájt amit láttam...azt hiszem hogy szeretem őt, de ő már nem....Elveszítettem.. 

11.2/1-Jóból rosszba...

Sziasztok!

Köszönöm a nagyonnagynézettséget mindenkinek!♥

De addig is itt ez a kis rész! Ezek után 5 like  és jön a következő !!! :))

Jó olvasást répácskák! *-* ^^ ♥ xx

(imáádoom *-* ♥)

-Mi a baj?-nézett le rám a zöldes színű szemeivel...


-Már semmi..- magamhoz húztam , majd megcsókoltam....


Miután elköszöntünk, bementem a többiekhez...Mindannyian a kanapén ültek és beszélgettek egymással, de amikor megláttak, mindenki , rám szegezte a tekintetét...

-Sziasztok!- intettem nekik, majd helyet foglaltam közöttük...

-Szóval...mesélj mi volt?-nézett rám nagy szemekkel Zsó..

-Ez..meg..az -mosolyogtam bele a képébe...

 -Szóval lennél olyan ügyes kis répa és elmesélnéd nekünk?-nézett föl a könyvéből(?) Louis, azután letolta a szemüvegét az orra hegyére, mint egy professzor, nem bírtam ki hogy ne röhögjek, így kisebb röhögögörcs áldozata lettem , de az a fej...

-Te be vagy szívva?-nézett rám Harry...

-Szerintem csak nagyon-nagyon jól, sikerült a randi vagyis, csókoloztak...-jelentette ki magabiztosan Liam...

-Na, jó ne mondjátok, hogy nem leskelődtetek mert nem hiszem el!- tettem keresztbe a kezem...

-Ugyan, tudod ,hogy csak a Nando's-os futárt néztük mikor jön!-nézett a képzeletbeli órájára Niall...

-Nyilván..-röhögtem rajtuk...

-Mivel leskelődtetek ezért nem fogom elmondani..- mosolyogtam rájuk...

-Na jó, így állunk?Ezért nem kapsz Tomlinson kertjéből eredeti dedikált(?) répát!-dobott meg egy párnával répácska...

-Ugye tudod hogy csak viccelek veled?!-ölelt meg és rám nézett a 'kevin' féle szemekkel... 

-Hát nem tudom...-bigyesztettem le ajkaimat..-Persze, te kis kumplibogár!-simogattam meg a fejét...

- Kumplibogár?!-síkitva ugrott fel mellölem...De addigra  már mindenki fetrenget a röhögéstől, vagyis csak egy valaki nem ,pontosabban Zayn..komolyan most mi baja van?! Nem volt még ilyen reggel..Olyan rossz így látni..

-Héé'! Zayn mi a baj?- ültem le mellé...De ő ellökött(finoman..szerk.megj..) magától, majd felállt és rám nézett...
 
-Gratulálok! A banda 2/5-e megvolt!Milyen érzés?Jó velünk játszadozni?Te se vagy különb azoknál a lányoknál akik csak kihasználnak minket..Tévedtem, megbíztam benned , de  te átvertél!Mindannyiunkat!-minden egyes szava a szívembe hatolt, mintha kést, döfftek volna belé...Mikor befejezte, elment majd, az ajtónak a hangját hallottuk...Mindenki csak kérdőn nézett rám de, nem volt kedvem most elmagyarázni nekik, így kimentem az erkélyre, és néztem a csillagokat ,majd elmerengtem
...Emlékszem amikor még a kis városban éltünk, minden nyári este kimentünk, Dáviddal, és néztük a csillagokat ,közben megbeszéltük , hogy bármi lesz egymás mellet leszünk és segítjük egymást...

Akaratlanul is egyre több könnycsepp gördült le az arcomról...A végén már hangosan zokogtam az üres,sírásomtól hangos éjszakán...Összezuhantam...Néhány perc múlva már a sós könnyeimtől áztam, nem bírtam tovább, végre kiengedhettem magamból mindent ami eddig bennem gyülemlett...


Nem tudtam, pontosan mennyi idő telhetett el azóta mióta itt kint feküdhettem, tehetetlenül a hideg kővön...Feladtam...Felkeltem a főldrőlés az ajtó felé vettem az irányt ,minden lépésem után egyre bizonytalanabbul mentem be a lakásba... Benyitottam a nappaliba és "mindannyian" a kanapén ültek és azon tanakodtak hogy, mi lehetett ez a kirohanásunk..
Oda sétáltam a fotelhez , majd elhelyezkedtem rajta..

 -Sajnálom..ez mind az én hibám...ha nem...-.csavargattam idegességemben a hajtincsemet...


-Mindent tudunk..-szakított félbe Liam, Zsó és Niall felé biccentette a fejét jelezve a hírek 'forrását'..


-Nem a te hibád..-nézett a szemeimbe a fürtős..


-Ezt már tudnod kellett volna, mielőtt kikeztél Toddal,nem hiszem el hogy, nem vagy tisztában az érzéseiddel!Hiába akarod el felejteni..mert tudom hogy, nem úgy érzel iránta mint Zayn iránt!- majd szélsebesen fölrohant az emeletre, én pedig csak magam elé bámultam és probáltam felfogni az előbb történteket...

10.-Egy új 'szerelem'?!

Sziasztok Répácskák xD

Szóval meghoztam a kövi részt, most nem is beszélek jó olvasást!

U.i.: Kommizatok és Lájkoljatok :)) ♥ xx

(Nagyon tetszik ez a szám :)) xx)

De újra visszahúzott ,és a falhoz nyomott, majd fölém hajolt és megcsókolt......

-Niall te meg mit csinálsz?!-löktem el magamtól az ír srácot...Beleturt a szőke hajába majd rám nézett a kékszemeivel...

-Én..én csak ...-nézett a fal felé ,majd sohajtott egyet,.-Tetszel nekem...-azután rám nézett újból ...

Most ez komoly?!Én nem tehetem ezt szegénnyel..De nem tudok és nem is tudnék többet érezni iránta , mindt puszta barátság...Belenéztem a csillogó szemeibe, azután megöleltem...



-Niall..én sajnálom,de én csak barátként tekintek rád...kérlek ne haragudj..-engedtem el magamtól...

-Nem haragszom...nehéz lesz ez így...de legalább őszinte voltál..- rám mosolygot, és megölelt , biztatásképp hogy minden rendben lesz...Majd 'elköszöntünk' egymástól és elmentünk aludni..

*Reggel*

Éppen az édes álomvilágban csodáltam mindent...amig valaki nyakon nem öntött, egy pohár vízzel...Pontosabban Lou öntötte rám, a többiek csak csodálták , a jelenetett..Igen az én barátaim,hogy mennyire imádom őket...

-Louis, 1.nem fogok kíborulni., 2.ezt még vissza kapod és a Répáid sem fogják megúszni!-néztem önelégülten , a nyakonőntőm és a közönség felé, majd színpadiasan meghajoltam elöttük...

-Igeen??! Még fenyegeted is a szerelmemet?-ölelte át műsírást színlelve Hazza Louist...És jött a fergeteges Larry Stylinson pillanat, és már csak a popcorn hiányzott..

-Neee!-takarták el a szemüket a többiek, Larry-éktől...És a pillanatot a telefonom csörgése szakította félbe, ránéztem a kijelzőre de a szám nem volt ismerős így felvetem hátha fontos lehet..

-Hallo!-köszöntem bele a telefonba...

-Szia Eliza, Tod vagyok tudod arra gondoltam hogy délután nem lenne kedved eljönni velem moziba?-.

Jajj ,Todot el is felejtettem...Most mit csináljak el mennyek?Talán jót tenne ,ha most egy kis időre lazítanák..Mért ne?Mi bajom lehet... 

-Igen szóval hova mennyek?-vettem elő papírt és egy tollat, majd leírtam a címet és elköszöntünk...

-Ki volt az?-érdeklődőtt Zayn...

-Ő Tod...-néztem Zsófira aki, csak grimaszolt egyett a név hallatán..


-Beszélhetnénk?-húzott ki maga után...


-Mit akart?-fonta össze maga elött a karjait...


-Találkozunk.-


-Mi?Minek?És Zayn?-


-Mért ne?És az én dolgom...Zaynnel csak barátok vagyunk kérlek!-mondtam neki , és a szobámba mentem...


Gyorsan lezuhanyoztam, és felvettem a kikészített  ruhákat, aztánössze kötöttem a hajamat és levonultam reggelizni...


-Vas Happenin'?-nyitottam be hozzájuk a konyhába...


-Hééé.Ne.lopod a szövegem!-'durcázott' Zayn de nem sikerült neki...Felnevettem ezen majd fogtam, egy piritost és kimentem a szabadba...Hirtelen ötletől kezdve elkezdtem lerajzolni, azt a magányos fát ami egyedül az udvaron állt...Igazából nagyon tehetségesen rajzoltam, nem vagyok egy egoista de ez tényleg így volt..csak abbahagytam...Éreztem, hogy egy kéz megérinti a vállamat...És felsíkoltottam...


-Hmm..szóval ijedős vagy most már tudom, hogy mit csináljak ha ellopod a szövegem!-röhögte el a végét, de láttam ,hogy a szemeivel a rajz lapot fürkészi...


-Ezt te rajzoltad?-mutattot a félig kész 'mester' műre...


-Hát igazából, segített a tündér keresztanyám.-húztam az agyát...Felnevettet, istenem olyan édesen tud nevetni...


-Hát akkor mond meg neki ,hogy nagyon ügyes..-nézett a szemembe...


-Niall...mondta mi történt az este...-ölelt át...


-Figyelj..Niall-el csak barátok vagyunk és nem érzek többet iránta...-simitottam végig a hátán...Talán ha nem tart jó szorosan, akkor el is ájulnék...de ez nem történhet meg mert csak BARÁTOK vagyunk... Vissza fordultam a befejezetlen rajzomhoz és újabb vonalakat firkantottam rá...


-Mi lenne...ha ezt itt...-hátulról átölelte az egyik kezével a derekamat a másikkal, pedig a kezemben lévő ceruzát...-megerősitenénk...-árnyékolta meg a fa törzsét...Éreztem a leheletét a vállamon..Majd akaratlanul is oda fordultam és belenéztem a szemeibe...Arca egyre jobban közeledett felém..De az utolsó pillanatban elforditottam a fejemet...


-Azt hiszem hogy már menni fog!-szakítottam meg a pillanatot...Felsohajtott, aztán elengedett... 


-Én most bemegyek.-néztem rá...Fájó szívvel ott hagytam egyedül, tudom ,hogy nem kellene ilyennek lennem vele...de nem nem szeretném hogy egy 'sztár' újabb prédája lehessek...Inkább megprobálom elfelejteni...


-Hol vannak a többiek?-kérdeztem az kanapén heverésző Niall-t...


-Harry és Zsó elmentek 'kávézni', Liam, Daniell-hez ment, Lou pedig Elenorhoz..-számolta az újain..Én csak nagyot nevetem ezen...De a csengő félbeszakított...Oda sétáltam és kinyitottam...


-Szia Tod!-öleltem meg...

-Szia, akkor mehetünk?-kérdezte féloldalas mosolyával...

-Persze!-mondtam majd visszafordultam az ajtóból:-Elmentünk!-köszöntem el a bentlévőktől...


*Zsófi szemszőgéből*

Annyira szerencsésnek érzem magam...2 hete mindent rossznak láttam és most , hogy itt vagyok főleg azzal akit szeretek Boldognak érzem magam..Mivel reggel egy kicsit összekaptunk Elivel amiatt a Tod miatt...Hiába nem ismeri be hogy nem szereti Zaynt, ugyis rá fog jönni...Mivel unatkoztunk otthon ezért fölvetette Harry , hogy mennyünk el piknikezni én pedig szívesen eljöttem vele...Nem meglepő...


Amikor megérkeztünk, az egész erdő olyan győnyőrű volt,közvetlenül elöttünk egy csodás kis patak ,ami elött egy pléd és egy kis kosár helyezkedett el..


-Tetszik?-állt meg előttem...

-Persze...nagyon köszönöm...-csókoltam meg a kis göndörkét...

-Szeretlek!-suttogta..

-Én is...nem akarlak elveszíteni...

 *Eli szemszöge*


Egész jól elbeszélgettük a mozi felé az utat, nagyon sok mindent megtudtam róla,nagyon kedves, van 2 húga Sydney és Loran, a szülei elváltak és most az anyukájuknál vannak ő pedig itt maradt az édesapjánál...van 1 kutyája Teddy és imád sportolni...


Beültünk egy vígjátékra a címét el is felejtettem de nagyon unalmas volt a film ezért végig beszélgettünk...Amikor a filmnek vége lett, hazakísért... A ház elött álltunk és elköszöntünk...


-Várj még.-visszafordultam, és elöttem állt már két kezével az arcomat fogta és ajkainkat már csak néhány milliméter választotta el..És megcsókolt,de nem éreztem azt a dolgot hogy is mondják,ja igen a pillangókat...De amikor Zayn megcsókolt éreztem ezt az érzést...Nah igen még csók közbeni is ő jár a fejemben, most már ebből tényleg elég lesz...


-Mi a baj?-nézett le rám a zöldes színű szemeivel...


-Már semmi..-és magamhoz húztam , majd megcsókoltam....

9.-"Menj!Kérlek....."

Sziasztok!

Sajnálom ,hogy egy ideje nem hoztam részt de megprobálok sűrűbben írni ....Most is egy nap 4 dolgozatott iratnak velünk :/...De semmi nem tudja a kedvemet elrontani mert FELVETTEK Bp-re a suliba ahova jelentkeztem! :)) ♥ Nemsokára itt lesznek a vizsgák szval belekel húznom a tanulásba ://Erről a részről annyit szeretnék mondani hogy inkább a családról lesz szó..szerintem nagyon rossz lett de legközelebb jobbat hozok igérem csak fáradt vagyok :/ ♥  Nah nem is beszélek tovább olvassatok remélem tetszik majd ez a rész is és köszönöm a kommenteket meg a +1000 nézettséget nagyon szeretlek titeket xx

-Dávid..te vagy az?-néztem a szőkés hajú, magas fiú után..És hátra fodult, újra látthatam azt a győnyőrű kék szemeket amik mindig megnyugtattak..Oda szaladtam hozzá és jó szorossan megöleltem majd hangosan kezdtem a vállán zokogni...

-Sajnálom..-nyögtem ki majd elengedet és kérdőn nézett rám....

-Ez nem a te hibád!-emelte fel a hangját...De hiába mondta ezt , én tudtam hogy nekem kellet volna a helyében lennem...

- Tudod, sajnálom hogy mindig a rosszban voltam benne és 'néha' nagyon is elvettetem a súllykot...-nézett rám bűnbánóan...

 -Én is, sajnálom hogy olyan rossz testvér voltam...de akkor anyáékkal most mi lesz teljesen magába fognak zuhanni!-suttogtam az utolsó szavakat...Mégegyszer magához húzott és a fülembe súgta..

-Szeretlek titeket és sajnálom ...-elhátrált tőlem aztán elhalványult az egész teste egyedül maradtam újra...

-Nee!-ordítottam magam elé de észre vettem hogy már nem azon a réten vagyok ahol 1 percel ezelőtt a testvéremmel beszéltem hanem egy szobában, pontosabban Zayn szobájában...Körbe tekintettem de senkit sem láttam, ezért úgy döntöttem lemegyek a földszintre hátha lesz valaki ott...

Egyenesen a konyhába mentem, mert hát a fiúk állandóan éhesek jó csak Niall ,de nem meglepő...

Szerencsémre mindenki bent lakomázott az asztal körül...Mindenki meglepődve nézett rám, bármondjuk nem csodálom a smínkem a szememnél elfolyt szóval nem lehettem szép láttvány...

-Jól vagy?Minden rendben?-kérdeztek össze-vissza...Fölemeltem a kezemet hogy fejezzék be, és sikerült  csöndesen hallgatak...

-Valamit nem mondtam még el nektek!-zudítottam rájuk az én 'szép dolgaimat'...

-Miről beszélsz?-néztek rám bambán..(xD) De én csak intettem hogy mennyünk át a nappaliban ott kényelmesebben elmondhatom a történetett...Miután mindenki elhelyezkedett kiváncsian figyeltek és én elkezdtem..

-Minden nagyon régen kezdődőtt , hárman voltunk testvérek Alexis ' a nővérem', Dávid 'a bátyám' és én ...Alexis most lenne 20 éves de túl beteg lett és ő meghalt..-probáltam nem sírni és folytatni tovább...

-Dávid, igazából neki soha nem volt könnyű élete, ő halvaszületett meg, de szerencsére az orvos nem adta fel ,és újra élesztette, de így se volt könnyebb az élete ,diszleksziás volt ,és problémái voltak a cigivel ,és az ittalal majd odáig fajult minden hogy vert is amiuttán anyáék szét mentek komoly depresszióba esett amiből nem egyhamar sikerült kilábalnia, és most megváltozott, de mindennek vége mert ő is elment...-nem birtam tovább megindultak a könnyeim de erőt vettem magamon és folytattam..Hiszen tudom hogy ez a 'találkozás' segített hogy tulléphessek ezeken...-Én én pedig, teljesen egészséges voltam, majd 9 évesen majdnem megfulladtam...de itt vagyok és én túl éltem...-És kitört belölem minden ami eddig csak örlödött bennem, nem vártam el hogy sajnáljanak vagy , hogy segítsenek mert tudom másnak rosszabb , mint nekem...

-Ez..-mutattam a csuklomon lévő csillag alakú tetoválásra-ezt igazából a családom miatt csináltam..-majd felnéztem rájuk és csak a sajnálatott láttam rajtuk...

-Nem kell sajnálni, van akinek több gondja van..-mondtam nekik de sikeresen félbeszakitott Zsófi...

-Figyelj tudjuk h másnak is vannak gondjai, de mi téged nagyon szeretünk és nem szeretnénk szomorúnak látni-ölelt át és rámosolyogtam mindannyiukra...

-És különben is ki tartana velem RÉPÁS délutánokat!-nyávogot (?) Louis, istenem de imádom hogy ilyen lökött...

-Köszönöm, de most nem lenne baj ha haza mennék ugyanis anyummal nem tudom mi van..-néztem magam elé..Erre mindannyian fölkeltek és indulásra készen is álltak...

-SuperMan segít ha kell!!-ordította Lou..

-Gyere..-karolt át Zayn...

*Elizáéknál*

-Anyu!-rohantam hozzá majd jó szórossan megöleltem ,de ő csak tovább zokogott...

-Annyira sajnálom..-mondtam neki..

-Nem tehetsz róla ..-motyogta majd elengedett...

-Figyelj itt leszek veled, soha nem akarlak elveszíteni szeretlek!-öleltem meg mégegyszer...

-Egyedül szeretnék lenni..-suttogta maga elé..De én így is jól hallottam..

-De ..én nem akarlak magadra hagyni..-dadogtam..

-Át szeretnék mindent gondolni!Egyedül...-megértettem hogy nehéz..de én csak szerettem volna vele lenni ebben a nehéz időben...

-De..-.

-Menj! Kérlek...-nézett rám könnyektől teli szemeivel...Hát jó ha így akarja, csak idő kell neki , mégegyszer átöleltem hogy érezze itt vagyok mellete és megfordultam majd a szobám felé vettem az irányt, bepakoltam a szükséges dolgaimat és lementem a nappaliba... A fiúk ott ültek és semmleges arcal tekintettek rám..

-Gondolom halottátok ...szóval nem lenne baj ha egy időre ott lennék?-kérdeztem félénken tőlük... Erre hangosan nevetni kezdtek...

-Minket nem zavarsz soha..-és röhögtek tovább..Elbucsúztam anyutól és mentünk a fiúk lakása felé...

Amikor megérkeztünk a fiúk segítettek bevinni a cuccainkat majd megkaptuk a vendég szobát vagyis , csak én mert Zsófi Harryvel alszik ...Komolyan inkább nem szeretném tudni mit csinálnak...Már nagyon későre járt így elmentem gyorsan letusolni, de 5 perc alatt végeztem is..így fáradtan a szobám felé vettem az irányt de valaki elkapta a csuklómat és visszahúzott...

-Jobban vagy?-simitott végig a kezemen...

-Öhm..igen..-és újra a szobám felé vettem a irányt már nem bírtam ki nagyon fáradtnak éreztem magam...De újra visszahúzott ,és a falhoz nyomott, majd fölém hajolt és megcsókolt......